12. Vissza a régi kerékvágásba
Hazaérve Angliából a lányok teljes erőbedobással vágták bele magukat a Sweet Moments (a későbbiekben „SM” – a szerző) által átruházott Halloween Party megszervezésébe.
Alig még otthon egy hete, amikor a Happy Dreams igazgatói irodájába érdekes hívás érkezett.
- Lányok! Privát hívásotok van egy bizonyos Mr. Fallen-től. – szólalt meg Brigitte, a lányok közös titkárnője, miután az irodában Mary fogadta a hívását, a szokásos módon, kihangosítva.
- Kapcsold be! És Brigie, küld be Jessy-t a kedvenc koffeinmentes cappucino-m méretes adagjával. – válaszolt kívánságait is közölve a titkárnővel Kate.
- Rendben, azonnal! – kapcsolta ki magát a beszélgetésből a lány. Egy kis kattanás adta az igazgatónők tudtára, hogy már be is kapcsolta a vonalba a telefonálót.
- Háló, itt a Happy Dreams Rendezvényszervező Iroda vezetőségi irodája, MaryAnn Radens vagyok!
- Üdvözlöm Mary… és Kate, én Leonard Fallen vagyok, és egy nagyon fontos feladattal szeretném Önöket megbízni a cégem nevében.
- Köszönjük, hogy ránk gondolt. Miben lehetünk a szolgálatára? – szavalta kötelességtudóan az ide vágó üzletkötési szöveget MaryAnn.
- Azt hiszem, annyira már ismerjük egymást, hogy most is nyugodtan tegeződhessünk. Így sokkal barátiabb lehet a megbeszélés. – vetette közbe barátságosan Kate.
- Ebben az esetben köszönettel, és megtiszteltetéssel elfogadom az ajánlatot. És azt is köszönöm, hogy egyszerre beszélhetek mindkettőtökkel. – hálálkodott Leonard.
- Szóval, milyen feladatot is szánsz nekünk? – tért vissza az eredeti tárgyhoz Kathy.
- Mint tudjátok novemberben lesz a legújabb Twilight-Saga film a Breaking Dawn első részének premierje, és a nagy érdeklődésre való tekintettel munkatársaim és én arra gondoltunk, hogy jó lenne egy nagyszabású közönségtalálkozót összehozni hatalmas reklámhadjárattal kísérve.
- Örömünkre szolgál és nagy megtiszteltetés, hogy a mi cégünkre gondoltál, de azt hiszem, csalódást kell okoznunk neked, mert a mi a kapacitásunk nem alkalmas ilyen horderejű PR. tevékenységet igénylő esemény megszervezése. – mentegetőzött Mary. Természetesen nagyon sajnálta, hogy ez a nagy feladat nem lehet az övék.
- Állj! Álljunk meg egy percre! Nem utasíthatjuk vissza ilyen elhamarkodottan ezt a nagyszerű ajánlatot.
- Akkor mit javasoltok? – kérdezett rá bizonytalan hangon a vonal másik végén várakozó cégvezető.
- Megmondom mi lesz! – Megvitatjuk ezt a dilemmát a kollégákkal és legkésőbb holnap ilyenkor jelentkezem nálad, hogy mi a meglátásunk. Megígérem neked, ha mégsem fogadnánk el az ajánlatodat, akkor kerítek egy díjnyertes céget, aki minden további nélkül és az elvárásaidnak megfelelően fogja megszervezni a közönségtalálkozót. – zárta le a további vitát Kathy határozott fellépéssel.
A lányok különben sem szokták a leendő ügyfelek előtt megbeszélni a nézeteltéréseiket és a későbbi munkastratégiát.
- Rendben Kate, várom a hívásotokat. Addig is minden jót! Remélem holnap jó hírekkel fogtok felkeresni. A viszont hallásra! – köszönt el illedelmesen, bizakodó hanglejtéssel Leonard Fallen.
- Fly, azt mégis, hogy gondolod, hogy egy ilyen volumenű rendezvényt a HD meg tudna szervezni?! – méltatlankodott Mary.
- Nincsen reklám menedzsere a cégünknek. A nélkül pedig semmiképpen sem vállalhatjuk.
- De van egy kedves közös ismerősünk, aki kiváló reklám szakember. És úgy gondolom, boldogan kisegít bennünket ebben a helyzetben.
- Kate Eve Flyer, ne merd az üzleti ambícióid érdekében belekeverni ebbe a bátyámat!
- Ugyan Flann! Te is nagyon jól tudod, hogy Lucas G. Radens az egyik legjobb a szakmájában, és nem utolsó sorban alig várja, hogy valamilyen ürüggyel otthagyhassa a rossz házasságát és Nagy-Brittaniát. Most itt a nagyszerű alkalom, hogy ebben segíthessünk neki.
- Jó, de te hívod fel és adod be neki, hogy megbízásunk van a számára. És természetesen szabályos szerződést akarok. Nem vagyok hajlandó elnézni, hogy kihasználjuk a testvéremet.
- Ki akarta kihasználni. Ez egy kiváló alkalom, hogy oda fűtsünk annak az önelégült konkurens cégnek, aminek az a kimondhatatlan neve van, amit az-az utálatos, Stella Swenson vezet.
Mary-nek erre a mondatra már nem volt ideje válaszolni, mert Jessica, Kate saját titkárnője kopogott be a lány cappucino-jával, és Mary-nek szánt kávéval egy tárcán egyensúlyozva. Csendesen kortyolgatták el a frissítő italokat.
- Én egyáltalán nem értem, hogy mindig miért értjük meg egymást a magánéletben, és miért veszünk össze a legapróbb részleten, ha dolgozunk. – elmélkedett félhangosan Kate.
- Erre én sem nagyon tudom a választ, de azt hiszem, ebben van a HD sikerének a titka.
- Kate, megérkezett az édesanyád, és meghoztam az irodádból a dossziékat, amiket kértél. – tipegett be az irodába iratokkal megrakodva, kopogás után Gaby, Kathy asszisztense.
- Köszi! – kapta ki a lány kezéből sietve a nagy halom papírt Kate, és meglódult az ajtó felé.
- Nekem mennem kell. Otthon találkozunk. – szólt vissza még barátnőjének a válla felett és már el is hagyta a helyiséget.
- Szia! – köszönt halkan a csukódó ajtó felé Mary.
A délután további része mozgalmas telt Kathy-nek. A mamájával először is elmentek Dr. Nicolas Mortimer-hez, a nőgyógyász magánrendelőjébe, majd a megbeszélt időpontra a pszichológushoz, akit Kathy Dr. Romanov tanácsára keresett fel, mihelyt hazautaztak Angliából. Aztán egy cukrászdában trécselve ütötték el az időt, ami még hátra volt addig, amíg menni kellett Daniel-ért az oviba.
Hazaérve Kate elköszönt anyukájától, megetette a kisfiút, aztán mind a ketten elfoglalták magukat a rettentően hasznos feladataikkal a két szembe eső szobában. Dany belevetette magát a játszószobába, míg Kathy a dolgozószobában vert tábort magának, és elmélyülten tanulmányozta a HD korábban szervezett közönségtalálkozóinak szervezési forgatókönyvét. Csak akkor kapta fel a fejét az íróasztalán tornyosuló papírtömegből, amikor meghallotta a bejárati ajtaja csapódását. Ijedten kapta tekintetét a faliórára.
- Mary! Te jó ég, már ennyi az idő? – rohant érkező barátnője elé Kate, furcsállta, hogy Mary munka után haza érve az ő bejáratát használja, de aztán amikor a nappaliba ért megértette ennek az okát.
- Dave!!! – repült barátja karjaiba azonnal Kate.
- Nem is mondtad, hogy ma is benézel még a vacsi előtt. – És mik ezek a bőröndök? – nézett körbe éretlenül a Chris és David lába mellett elterülő csomagok sokaságán.
- Manókám úgy döntött, utólagos engedelmeddel, hogy jót fog tenni neked, és örülnél neki, ha ide költöznénk. – válaszolt sejtelmesen mosolyogva Christopher.
- Mary, ez komoly?
- Még szép, hogy komoly ilyen fontos dologban, nem viccelnék. Különben nekem is származik egy kis hasznom belőle, ha lesz egy férfi lakótársam. Nem magamnak kell esténként begyújtanom a kandallómba.
- Te számító kis boszorka! – ölelte magához barátnőjét szorosabban Chris.
- Juhé! Ez óriási, el sem hiszem. – bújt oda Kate is David-hez könnyes szemmel. Dave szeretetteljesen nézett végig alaposan először, amióta beléptek Kathy-n. A lány kényelmes gumírozott derekú szabadidőnadrágot, barátja egyik régebben itt hagyott fakult pólóját, és az elmaradhatatlan katicabogaras mamuszt viselte. Haja a feje tetejére volt halmozva és két oldalról két ceruza lógott ki a kontyból, ami annak megtartására szolgált. A lehető leggyorsabb mozdulattal ki is húzta David a készségesen hozzásimuló lány hajából az alkalmi kontytűket.
- Tudod, hogy jobban szeretem, ha ki van bontva.
- Tudom, de… dolgozni így sokkal könnyebb. – érvelt erőtlenül a simogató kezek hatása miatt Kate.
- Papi! A mami azt mondta, hogy csak később jössz, addigra együtt készítünk neked valami finom vacsorát. – jött ki Daniel a játszószobából szemét álmosan dörzsölgetve.
- Mami? – köszörülte meg a torkát a hirtelen érzelmektől David.
- Kathy megengedte, hogy maminak hívjam, amikor Eve nagyival hazahoztak az oviból. – kezdett mesélésbe bizalmatlanul Dan apja szokatlan reakciója miatt. – A többi gyereknek az oviba mindnek van mamája. Most már nekem is van. – sóhajtott elégedetten mondandója végére érve.
- Jaj, a vacsora! – vetette magát kétségbeesetten a konyha irányába Kathy, de David gyengéden megállította mozdulat közbe.
- Nyugi, kislány, gondoskodtunk ünnepi vacsoráról. – emelte magasba a hatalmas zacskó még gőzölgő ételt Chris.
- Apa, elhoztad a pizsimet? Vagy ma megint mami öccsének valamelyik régi ruhájában kell aludnom? – tette fel a legfontosabb kérdést homlokráncolva Daniel, ami őt foglalkoztatta.
- Az összes többi ruhádat is elhoztam. Ezentúl itt fogunk lakni, mind együtt. – David bejelentését feszült csend fogadta.
- De jó! – kiáltott fel végül a gyerek, és hatalmas lendülettel repült szülei ölelő karjaiba.
- Apuci, alhatok ma a mami mellett, mint a szállodában, amikor beteg voltam?
- Van egy olyan érzésem kis pajtás, hogy apád ma és ez elkövetkező életben nem nagyon szeretné többet Kathy nélkül tölteni az éjszakát. – mondta ki hangosan mindenki gondolatát Chris a gyereknek címezve.
- Nem baj, akkor papi is velünk alhat. Ugye mama? – fordult a kisfiú őszinte gyermeki érdeklődéssel pótanyukája felé.
- Természetesen a papa is velünk alhat, ha szeretne. – válaszolt Kate, pajkosan Dave-re mosolyogva fiúk feje felett.
- Lányok! Privát hívásotok van egy bizonyos Mr. Fallen-től. – szólalt meg Brigitte, a lányok közös titkárnője, miután az irodában Mary fogadta a hívását, a szokásos módon, kihangosítva.
- Kapcsold be! És Brigie, küld be Jessy-t a kedvenc koffeinmentes cappucino-m méretes adagjával. – válaszolt kívánságait is közölve a titkárnővel Kate.
- Rendben, azonnal! – kapcsolta ki magát a beszélgetésből a lány. Egy kis kattanás adta az igazgatónők tudtára, hogy már be is kapcsolta a vonalba a telefonálót.
- Háló, itt a Happy Dreams Rendezvényszervező Iroda vezetőségi irodája, MaryAnn Radens vagyok!
- Üdvözlöm Mary… és Kate, én Leonard Fallen vagyok, és egy nagyon fontos feladattal szeretném Önöket megbízni a cégem nevében.
- Köszönjük, hogy ránk gondolt. Miben lehetünk a szolgálatára? – szavalta kötelességtudóan az ide vágó üzletkötési szöveget MaryAnn.
- Azt hiszem, annyira már ismerjük egymást, hogy most is nyugodtan tegeződhessünk. Így sokkal barátiabb lehet a megbeszélés. – vetette közbe barátságosan Kate.
- Ebben az esetben köszönettel, és megtiszteltetéssel elfogadom az ajánlatot. És azt is köszönöm, hogy egyszerre beszélhetek mindkettőtökkel. – hálálkodott Leonard.
- Szóval, milyen feladatot is szánsz nekünk? – tért vissza az eredeti tárgyhoz Kathy.
- Mint tudjátok novemberben lesz a legújabb Twilight-Saga film a Breaking Dawn első részének premierje, és a nagy érdeklődésre való tekintettel munkatársaim és én arra gondoltunk, hogy jó lenne egy nagyszabású közönségtalálkozót összehozni hatalmas reklámhadjárattal kísérve.
- Örömünkre szolgál és nagy megtiszteltetés, hogy a mi cégünkre gondoltál, de azt hiszem, csalódást kell okoznunk neked, mert a mi a kapacitásunk nem alkalmas ilyen horderejű PR. tevékenységet igénylő esemény megszervezése. – mentegetőzött Mary. Természetesen nagyon sajnálta, hogy ez a nagy feladat nem lehet az övék.
- Állj! Álljunk meg egy percre! Nem utasíthatjuk vissza ilyen elhamarkodottan ezt a nagyszerű ajánlatot.
- Akkor mit javasoltok? – kérdezett rá bizonytalan hangon a vonal másik végén várakozó cégvezető.
- Megmondom mi lesz! – Megvitatjuk ezt a dilemmát a kollégákkal és legkésőbb holnap ilyenkor jelentkezem nálad, hogy mi a meglátásunk. Megígérem neked, ha mégsem fogadnánk el az ajánlatodat, akkor kerítek egy díjnyertes céget, aki minden további nélkül és az elvárásaidnak megfelelően fogja megszervezni a közönségtalálkozót. – zárta le a további vitát Kathy határozott fellépéssel.
A lányok különben sem szokták a leendő ügyfelek előtt megbeszélni a nézeteltéréseiket és a későbbi munkastratégiát.
- Rendben Kate, várom a hívásotokat. Addig is minden jót! Remélem holnap jó hírekkel fogtok felkeresni. A viszont hallásra! – köszönt el illedelmesen, bizakodó hanglejtéssel Leonard Fallen.
- Fly, azt mégis, hogy gondolod, hogy egy ilyen volumenű rendezvényt a HD meg tudna szervezni?! – méltatlankodott Mary.
- Nincsen reklám menedzsere a cégünknek. A nélkül pedig semmiképpen sem vállalhatjuk.
- De van egy kedves közös ismerősünk, aki kiváló reklám szakember. És úgy gondolom, boldogan kisegít bennünket ebben a helyzetben.
- Kate Eve Flyer, ne merd az üzleti ambícióid érdekében belekeverni ebbe a bátyámat!
- Ugyan Flann! Te is nagyon jól tudod, hogy Lucas G. Radens az egyik legjobb a szakmájában, és nem utolsó sorban alig várja, hogy valamilyen ürüggyel otthagyhassa a rossz házasságát és Nagy-Brittaniát. Most itt a nagyszerű alkalom, hogy ebben segíthessünk neki.
- Jó, de te hívod fel és adod be neki, hogy megbízásunk van a számára. És természetesen szabályos szerződést akarok. Nem vagyok hajlandó elnézni, hogy kihasználjuk a testvéremet.
- Ki akarta kihasználni. Ez egy kiváló alkalom, hogy oda fűtsünk annak az önelégült konkurens cégnek, aminek az a kimondhatatlan neve van, amit az-az utálatos, Stella Swenson vezet.
Mary-nek erre a mondatra már nem volt ideje válaszolni, mert Jessica, Kate saját titkárnője kopogott be a lány cappucino-jával, és Mary-nek szánt kávéval egy tárcán egyensúlyozva. Csendesen kortyolgatták el a frissítő italokat.
- Én egyáltalán nem értem, hogy mindig miért értjük meg egymást a magánéletben, és miért veszünk össze a legapróbb részleten, ha dolgozunk. – elmélkedett félhangosan Kate.
- Erre én sem nagyon tudom a választ, de azt hiszem, ebben van a HD sikerének a titka.
- Kate, megérkezett az édesanyád, és meghoztam az irodádból a dossziékat, amiket kértél. – tipegett be az irodába iratokkal megrakodva, kopogás után Gaby, Kathy asszisztense.
- Köszi! – kapta ki a lány kezéből sietve a nagy halom papírt Kate, és meglódult az ajtó felé.
- Nekem mennem kell. Otthon találkozunk. – szólt vissza még barátnőjének a válla felett és már el is hagyta a helyiséget.
- Szia! – köszönt halkan a csukódó ajtó felé Mary.
A délután további része mozgalmas telt Kathy-nek. A mamájával először is elmentek Dr. Nicolas Mortimer-hez, a nőgyógyász magánrendelőjébe, majd a megbeszélt időpontra a pszichológushoz, akit Kathy Dr. Romanov tanácsára keresett fel, mihelyt hazautaztak Angliából. Aztán egy cukrászdában trécselve ütötték el az időt, ami még hátra volt addig, amíg menni kellett Daniel-ért az oviba.
Hazaérve Kate elköszönt anyukájától, megetette a kisfiút, aztán mind a ketten elfoglalták magukat a rettentően hasznos feladataikkal a két szembe eső szobában. Dany belevetette magát a játszószobába, míg Kathy a dolgozószobában vert tábort magának, és elmélyülten tanulmányozta a HD korábban szervezett közönségtalálkozóinak szervezési forgatókönyvét. Csak akkor kapta fel a fejét az íróasztalán tornyosuló papírtömegből, amikor meghallotta a bejárati ajtaja csapódását. Ijedten kapta tekintetét a faliórára.
- Mary! Te jó ég, már ennyi az idő? – rohant érkező barátnője elé Kate, furcsállta, hogy Mary munka után haza érve az ő bejáratát használja, de aztán amikor a nappaliba ért megértette ennek az okát.
- Dave!!! – repült barátja karjaiba azonnal Kate.
- Nem is mondtad, hogy ma is benézel még a vacsi előtt. – És mik ezek a bőröndök? – nézett körbe éretlenül a Chris és David lába mellett elterülő csomagok sokaságán.
- Manókám úgy döntött, utólagos engedelmeddel, hogy jót fog tenni neked, és örülnél neki, ha ide költöznénk. – válaszolt sejtelmesen mosolyogva Christopher.
- Mary, ez komoly?
- Még szép, hogy komoly ilyen fontos dologban, nem viccelnék. Különben nekem is származik egy kis hasznom belőle, ha lesz egy férfi lakótársam. Nem magamnak kell esténként begyújtanom a kandallómba.
- Te számító kis boszorka! – ölelte magához barátnőjét szorosabban Chris.
- Juhé! Ez óriási, el sem hiszem. – bújt oda Kate is David-hez könnyes szemmel. Dave szeretetteljesen nézett végig alaposan először, amióta beléptek Kathy-n. A lány kényelmes gumírozott derekú szabadidőnadrágot, barátja egyik régebben itt hagyott fakult pólóját, és az elmaradhatatlan katicabogaras mamuszt viselte. Haja a feje tetejére volt halmozva és két oldalról két ceruza lógott ki a kontyból, ami annak megtartására szolgált. A lehető leggyorsabb mozdulattal ki is húzta David a készségesen hozzásimuló lány hajából az alkalmi kontytűket.
- Tudod, hogy jobban szeretem, ha ki van bontva.
- Tudom, de… dolgozni így sokkal könnyebb. – érvelt erőtlenül a simogató kezek hatása miatt Kate.
- Papi! A mami azt mondta, hogy csak később jössz, addigra együtt készítünk neked valami finom vacsorát. – jött ki Daniel a játszószobából szemét álmosan dörzsölgetve.
- Mami? – köszörülte meg a torkát a hirtelen érzelmektől David.
- Kathy megengedte, hogy maminak hívjam, amikor Eve nagyival hazahoztak az oviból. – kezdett mesélésbe bizalmatlanul Dan apja szokatlan reakciója miatt. – A többi gyereknek az oviba mindnek van mamája. Most már nekem is van. – sóhajtott elégedetten mondandója végére érve.
- Jaj, a vacsora! – vetette magát kétségbeesetten a konyha irányába Kathy, de David gyengéden megállította mozdulat közbe.
- Nyugi, kislány, gondoskodtunk ünnepi vacsoráról. – emelte magasba a hatalmas zacskó még gőzölgő ételt Chris.
- Apa, elhoztad a pizsimet? Vagy ma megint mami öccsének valamelyik régi ruhájában kell aludnom? – tette fel a legfontosabb kérdést homlokráncolva Daniel, ami őt foglalkoztatta.
- Az összes többi ruhádat is elhoztam. Ezentúl itt fogunk lakni, mind együtt. – David bejelentését feszült csend fogadta.
- De jó! – kiáltott fel végül a gyerek, és hatalmas lendülettel repült szülei ölelő karjaiba.
- Apuci, alhatok ma a mami mellett, mint a szállodában, amikor beteg voltam?
- Van egy olyan érzésem kis pajtás, hogy apád ma és ez elkövetkező életben nem nagyon szeretné többet Kathy nélkül tölteni az éjszakát. – mondta ki hangosan mindenki gondolatát Chris a gyereknek címezve.
- Nem baj, akkor papi is velünk alhat. Ugye mama? – fordult a kisfiú őszinte gyermeki érdeklődéssel pótanyukája felé.
- Természetesen a papa is velünk alhat, ha szeretne. – válaszolt Kate, pajkosan Dave-re mosolyogva fiúk feje felett.
Vacsora után Kathy büszkén mutogatta meg a kis társaságnak a babája első ultrahangos felvételeit. Később, amikor Mary és Chris felmentek az emeletre és eltűntették a konyhában a vacsorázás romjait, lefektették Daniel-t; Kate már pizsamájába bújva vonult be a dolgozó szobába, hogy időeltolódásra való tekintettel fel tudja hívni Lucas-t. Kathy dióhéjban vázolta, miért szeretné a segítségét kérni. A férfi nem titkolt örömmel azonnal beleegyezett, hogy haza utazik és munkába áll a Happy Dreams-nél, amilyen gyorsan csak lehet.
Másnap, november 4-én, pénteken a lányok csak délelőtt mennek be dolgozni, mert Lucas délután érkezik meg a Miami reptérre Olivie-val, Gil-lel és Mary dalmatájával, Lucky-val. A Buthler fiúk jóvoltából nem is jelentett gondot a reptérről a Radens birtokra szállítani a hazaérkezőket, ugyanis a fiúk biztonsági cége rendelkezésükre bocsájtotta egyik 10 személyes kisbuszát.
Miután délután 4-kor felvették az utasaikat, főhőseink célba vették a Radens udvarházat. Mivel a lányok hazalátogattak, kihagyhatatlan lett volna, ha nem tesznek egy kis kitérőt Fabio-ékhoz. Kate unokahúgait megnézni.
Vacsora után a kis társaság kellemes beszélgetéssel töltötte az időt. Volt miről beszélgetni, mert Luke és Fabio a középiskola megkezdése óta nem is nagyon találkoztak egymással. És lányaik is szinte egykorúak.
- Drága, Hugicám, meg kell, hogy állapítsam jót tett neked ez a kapcsolat Dave barátunkkal. – nézett elégedetten Kathy-t mustrálva a bátyja.
- Ezt hogy érted, Fabio?
- Úgy Kath, hogy mostanában felszedtél egy pár kilót derék, és csípőtájékon. Nem gondolod?
- Jajj, ez nem is igaz, csak ugratni akarsz. – hárította gyorsan a vádakat Kate. Még nem akarta senkinek a családban anyukáján kívül elmondani, hogy állapotos.
Miután délután 4-kor felvették az utasaikat, főhőseink célba vették a Radens udvarházat. Mivel a lányok hazalátogattak, kihagyhatatlan lett volna, ha nem tesznek egy kis kitérőt Fabio-ékhoz. Kate unokahúgait megnézni.
Vacsora után a kis társaság kellemes beszélgetéssel töltötte az időt. Volt miről beszélgetni, mert Luke és Fabio a középiskola megkezdése óta nem is nagyon találkoztak egymással. És lányaik is szinte egykorúak.
- Drága, Hugicám, meg kell, hogy állapítsam jót tett neked ez a kapcsolat Dave barátunkkal. – nézett elégedetten Kathy-t mustrálva a bátyja.
- Ezt hogy érted, Fabio?
- Úgy Kath, hogy mostanában felszedtél egy pár kilót derék, és csípőtájékon. Nem gondolod?
- Jajj, ez nem is igaz, csak ugratni akarsz. – hárította gyorsan a vádakat Kate. Még nem akarta senkinek a családban anyukáján kívül elmondani, hogy állapotos.
Következő héten mindenki gőzerővel dolgozott a HD háza táján. Lucas első intézkedése a cégnél az volt, hogy kinevezte maga mellé asszisztensnek, Olivia-t. A lány villámgyorsan beletanult a dologba, örömét lelte a munkájában, és nem utolsósorban nagyban megkönnyítette Lucas munkáját. Gillian baba miatt sem kellett izgatniuk magukat, mert Radens nagymama, Caroline és Annabelle, végső esetben pedig Eve nagyi is szívesen vigyáz a gyerkőcökre, míg a fiatalok dolgoznak.
A két napos közönségtalálkozóra november 11-12-én (pénteken és szombaton), a BD premier előtti héten került sor. Jelenlévők között lesz: minden Twilight-Saga film rendezője, a főszereplők, a „farkasok”, a „Volturi”, mind két Viktória, a forgatókönyvíró, rengeteg mellékszereplő, és nem utolsó sorban maga az írónő: Stephenie Meyer.
A programok igen változatosak. Például kis létszámú csoportokban meg lehet nézni újra mind a 3 eddig elkészült filmet, és utána átbeszélni a szereplőkkel és az alkotókkal. Játékokban is bővelkedik a két nap, az érdeklődők értékes Twilight relikviákért mérhetik össze tudásukat többek között kvízben, vámpír erőpróbában, ki mit tud-ban, és Twilight Activity-ben. Természetesen elmaradhatatlan a közös fényképezkedés a sztárokkal, és a dedikálás.
Látogatottsági rekordot döntött a találkozó. Újabb remek lehetőségeket, reklámot adva ezzel nem csak a Twilight-ot készítő, és forgalmazó filmvállalatnak, hanem a Happy Dreams-nek is.
A programok igen változatosak. Például kis létszámú csoportokban meg lehet nézni újra mind a 3 eddig elkészült filmet, és utána átbeszélni a szereplőkkel és az alkotókkal. Játékokban is bővelkedik a két nap, az érdeklődők értékes Twilight relikviákért mérhetik össze tudásukat többek között kvízben, vámpír erőpróbában, ki mit tud-ban, és Twilight Activity-ben. Természetesen elmaradhatatlan a közös fényképezkedés a sztárokkal, és a dedikálás.
Látogatottsági rekordot döntött a találkozó. Újabb remek lehetőségeket, reklámot adva ezzel nem csak a Twilight-ot készítő, és forgalmazó filmvállalatnak, hanem a Happy Dreams-nek is.
Következő hétvégén a lányok gáláns kísérőikkel együtt tiszteletüket tették a széria utolsó előtti részének premierjén, és after party-ján.
Eközben a héten már Mary-nek újra be kellett járnia a bíróságra is Chris korábbi ügyében. Ezért közös megállapodással a lányok csak délelőttönként jártak be az irodába dolgozni. Délutánjait Mary többnyire a bíróságon töltötte, Kathy pedig orvosi vizsgálatokon, vásárolgatva, vagy a lakás csinosítgatásával.
Ekkor még nem is sejthették, hogy nemsokára valami újra felforgatja nyugodt hétköznapjaikat. Már gyűltek fejük felett a sötét felhők. …
 |
| Jessica- Kathy titkárnője |
 |
| Brigitte-a közös titkárnő |
 |
| Gaby- Kate aszisztense |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése