2. Fejezet

Ime a következő rész. Jó olvasást és kellemes időtöltést hozzá! Várjuk véleményeiteket!

Ui.: Nézzetek be főblogunkra is, ott elolvashatjátok egy pályázatra íródott "Láthatatlan kötelék" c. novellánkat. a cím: www.vampirehistories.blogspot.com

Most pedig irány olvasni! :-)

Pusz: Flanny&Fly

2. Fejezet
Buli után…

Miután beértek a házba, pontosabban most Kate birodalmába a földszintre, kedvenc kutyusaik siettek üdvözlésükre. Katie lerúgta a magas sarkú cipőjét és a bejárat melletti cipős szekrénynél belelépett a kedvenc katicabogaras papucsába és boldogan simogatta meg Patty fejét, Whity természetesen már Mary ölébe kuporodott. Itt mindenen látszott Kathy stílusa. Mindenhol katicabogarak díszelegtek, és alapjában véve az egész berendezés bájos volt, de nem giccses.
- Oh, mindenki nyugodtan foglaljon helyet, és érezzétek otthon magatokat. - mutatott jó háziasszony módjára a nappaliban lévő kanapékra Kat.
- Ha most nem haragszotok, én elfutnék, és átöltöznék valami kényelmesebbe. Mary, ha megkérlek, ellátnád vendégeinket valami hűsítő itallal. A hűtőben találsz üdítőt is, de nem muszáj azt inni. - kiáltott még vissza barátnőjének a válla felett és már el is tűnt.
- Szóval, akkor ez a ház tulajdonképpen Kate-é, ha jól sejtem. - nézett körbe elégedettem az idősebb Buthler fiú, David.
- Ez így nem teljesen igaz, de a feltételezés nem is hibás. A ház közös, de Fly uralja a földszintet, és enyém az emelet, aminek van saját bejárata is kintről. Szóval együtt is lakunk, meg külön is. Így a legcélszerűbb megoldás.
- Halihó, már meg is jöttem! - táncolt be a nappaliba kényelmes szabadidő nadrágban, pólóban, és lófarokba kötött hajjal, enyhe otthoni sminkben Kate.
- Most én is eltűnök pár percre, sziasztok, addig is. - vette célba az emeletet MaryAnn Whity-val a nyomában.
- Ha nem ismerném a vezetékneveiteket, most biztos meg lennék győződve róla, hogy ti is testvérek vagytok. - kezdeményezett beszélgetést Dave.
- Ezzel sokan így vannak. Mi már megszoktuk, és nem is zavaró, mert hát szinte együtt nőttünk fel. Otthon sokszor úgy hívtak bennünket, hogy Flanny. Ezt a nevet még a bátyám találta ki kiskorunkban, és rajtunk is ragadt. A Radens-szek és a Flyer-ek már több generáció óta jó barátságban vannak egymással és üzlettársak. Ezt a hagyományt mi sem szakítottuk meg, csak nem az építőiparban tevékenykedünk. A Rad&Fly vállalatot a bátyám vitte tovább, Fabio. Ő született építész. Ezt a házat is ő tervezte, a mi igényeink szerint. Lucas, Mary bátyja is kiveszi a részét a cég munkájából, ő kezeli a vállalat reklám stratégiáját, mivel PR. menedzser Londonban.
Az én „lakásomban” van két hálószoba saját fürdőszobákkal, és egy gyerekszoba, játszószobával. Mielőtt megijednétek, azt az öcsémnek, Dorian-nek tartom fönn, ha itt nyaral nálunk. Ami hamarosan be is következik, mivel a tesómék holnap érkeznek. Én vigyázok Dorian-re, amíg ők elmennek Ciprusra megejteni a régen esedékes nászútjukat. - lendült bele a beszélgetésbe Kathy.
- Jaj, ne haragudjatok, annyit fecsegek, és hagylak benneteket éhezni. Gyorsan összedobok néhány szendvicset, amíg ide ér a kaja. - mentegetőzött a konyhába indulva.
- Semmi probléma, és én szeretem, ahogy csacsogsz! - mosolygott Dave, majd utánament.
- Fly, csak nem elpirultál? - jött be teljesen átalakulva hatalmas vigyorral az arcán Mary.
- Ugyan, dehogy! Csak nagyon meleg van itt. - hadarta nagy zavarában lehajtott fejjel Kat, amivel talán még jobban levette a lábáról Davidet. Szúrós pillantást intézett barátnője felé. Majd a telefonért nyúlt és tárcsázta a kedvenc éttermük jól ismert számát, aki étel-házhozszállítást is vállal.

(- Tessék, miben segíthetek! Ön a „Aimer Restaurant” ételfutár szolgálatát hívta! – jelentkezett be egy kellemes géphang.
- Haló, itt Kate Flyer beszél.
- Ohh, Ms. Kate, örvendek, régen hallottunk magáról, miben állhatok szolgálatára kisasszony? - hangzott a vonal végéről a francia akcentusos tulajdonos hangja.
- Én is örülök, Phillip! 4 vagy nem is, inkább 5 adag frissen készült Gombásraviolit szeretnék rendelni, minél hamarabbi kiszállítással, ha lehetséges.
- Önnek bármit kisasszony! A szokásos címre szállítsam?
- Nem, az új címemre! Kérem ezt is jegyezzék fel, mostantól innen is leadhatom a rendeléseimet.
- Igenis!
- Szóval a címem: Ocean Drive 22.
- Rendben, fél óra és ott is vagyunk!
- Ha kérhetem, Jean-t küldje, és a földszintre hozza. Köszönöm előre is!
- Nagyon szívesen, kisasszony! Bármikor állunk rendelkezésére.
- A mihamarabbi viszont látásra Phillip!
- Viszont látásra! - szakították meg a beszélgetést.)

- Na, ezzel meg is volnánk! Fél óra és Jean itt is van a vacsoránkkal. - csapta össze elégedetten kezét Kate.
Az a rövidke idő gyorsan elszállt, kellemes beszélgetéssel, viccelődéssel. A lányok egyre jobban megkedvelték a két fiút, akikkel kezdtek nagyon is egy hullámhosszra kerülni, de ez kölcsönösen is igaz volt. A beszélgetést jellegzetes, ütemes kopogás szakította félbe.
- Nyitom! - szaladt boldogan az ajtóhoz Kat, és szélesre tárta azt.
- Sziasztok Csajszikáim! - ölelte meg Jean Kate-t és két cuppanós puszit, nyomot az arcára, majd megölelgette Mary-t is, de itt a puszi elmaradt. Ez azonban nem kerülte el Dave figyelmét, akit zavarta azt közvetlen stílus, amivel Jean és Kathy viszonyultak egymáshoz. Már tavaly felfigyelt a lányra LA-ben Brad Pitt grillpartiján, de akkor meg volt róla győződve, hogy soha nem lesz olyan szerencsére, hogy újra találkoznak, pláne nem úgy, hogy még több is lehetne közöttük, most pedig itt van ennek a tüneményes lánynak a lakásán, és együtt fognak vacsorázni. A szépséghiba a dologban csak annyi, hogy az öccse is itt van Kat legjobb barátnőjével. De hálás lehet Christophernek, mert átvitt értelemben neki köszönheti, hogy így alakult az este.
- Ohh, azt hittem a bátyádék jöttek látogatóba. De ugye, ha házavató bulit tartatok, nem felejtitek el meghívni Jeant, első számú, és egyetlen francia hódolótokat. - viccelődött a látogató, evvel ébresztve fel gondolkodásából Davidet.
- Természetesen nem maradnál ki, mert ki más készíthetné a fenségesebbnél fenségesebb ételeket. - vágott vissza Katie.
- Na, csak ne magasztalj minket, az Orly-s pulykacsíkjaid isteniek, és ezt te is tudod. - udvarolt Jean.
- Ez így van, és a muffinod is több nyelven beszél! - kontrázott Mers.
- Na, elég legyen! A te Bolognai rakott tésztád is verhetetlen. - vágott vissza Kat Mary kijelentésére.
- Jaja, csak hogy én azon kívül nem sok mindent főzök, az a te reszortod. - adta meg magát.
- Akkor én mennék is, még a végén kihűl a ravioli. Nem elfelejteni engem!!! - búcsúzott Jean ugyan olyan lelkesen, mint ahogy üdvözölte a lányokat. Ami most sem nagyon tetszett Dave-nek, aki ekkor már birtoklóan Kate mögé állva karolta át a derekát, amit a lány mosolyogva nyugtázott.
- Nyugi, Jean-t nem kell komolyan venni. Mindig is oda volt Katy-ért, de ő soha nem viszonozta az érzelmeit. - nyugtatta MaryAnn Davidet, kezét vállára téve.
- Lehet, hogy nem komoly, de én is jobban érzem magam, hogy téged nem "rajongott úgy körbe". – rajzolt idézőjeleket a levegőbe Mary-re mosolyogva Chris.
Leültek végre elfogyasztani a raviolit.
- Ohh, a kedvencem! - szakadt ki Maryből. Mire mindenki nevetni kezdett.
- Még egy közös pont, mert az enyém is! - vidult fel Christopher.
- De, Kate azt igazán elárulhatnád, miért 5 adagot rendeltél belőle? - intézte kérdését Kathy-hez Chris.
- Gondoltam, biztos, ami biztos senki ne maradjon éhes. Ismerem Phillip "méretesnek" nevezett nem éppen nagy adagjait, még akkor is, ha nekem jutat egy kis extrát hozzá. - mosolyogta.
Ezzel neki is láttak az evésnek. Közben kivesézték a szokásos körkérdéseket egymásról, családról, munkáról, szokásokról, hobbiról. A vacsora végeztével Mary és Chris felvonultak az emeletre, Kate pedig Dave segítő kezei által bepakolta a koszos evőeszközöket, és tányérokat a mosogatógépbe. Utána úgy döntöttek DVD nézéssel töltik a további időt. A filmből nem sokra fognak emlékezni, de nem vesztegették az idejüket. Kate megtudta, hogy Davidnek van egy 2 és fél éves kisfia, Daniel. De ha Kathy Dany anyjáról kérdezett a férfi bezárkózott és elég átlátszóan témát váltott.
 Maryék odafenn zenét hallgattak és beszélgettek. Kellemesen telt az este, és mivel szombat volt a fiúk az éjszakát is az Ocean Drive-on töltötték... Természetesen még csak a vendégszobákban?...
            Másnap reggel Kat kelt fel legkorábban, hogy reggelit készíthessen. Minden vasárnap reggele így kezdődött nagyon régóta, de most különösen izgatottan fogott neki a menü összeállításnak. Vajon mit szeretnek a fiúk? Szoktak egyáltalán reggelizni? Jaj, soha nem szoktam ilyen bizonytalan lenni! – zsörtölődött magában Kate.
- Jóóó reggelt, Flathy! – jött ki a hálóból még kócosan, ásítva David, nyomában szorosan Patty-vel, aki azonnal kizárólagos figyelmet és a reggeliét követelte gazdájától.
- Neked is jó reggelt! Flathy? Ez honnan jött? – firtatta új becenevét Kat.
- Tegnap említetted Flanny vagytok Maryvel közösen. Ebből lettél te Flathy, ő pedig… mondjuk – gondolkodott el a homlokát ráncolva – maradhatna Flanny, de én a Manót jobban szeretem. – csatlakozott a konyhai társasághoz, már frissen, öltönybe öltözve Christopher.
- Én jobban örülnék a Fly-nak, ha nem baj. Mary is néha így hív.
- Hát te meg hová készülsz ilyen korán, még nem is reggeliztünk. – méltatlankodott Katie.
- Drága, anya! – gúnyolódott barátságosan – Ha akarod tudni, találkozóm van egy közvetítővel, mert sürgősen kerítenem kell magamnak egy ügyvédet.
- Ehhez minek a közvetítő? Mondd le, én tudok egy jó ügyvédet. – vigyorodott el pajkosan Kathy tettetett értetlenséggel.
- Azonnal add meg a telefonszámát, nem érünk rá késlekedni. – türelmetlenkedett Chris.
- Nyugi, Tophy! Azt hittem te is tudod a telefonszámát. – ekkor már Mary is a konyhában volt, és meglapult a pult mögött. Elfoglalta megát azzal, hogy megetette a két kutyust.
- Kathy, ne szórakozz! Honnan kéne tudnom? Ja, és hagyd a Tophyzást, a bátyám is mindig így hívott kiskorunkban.
- Oké, oké, értettem! – szalutált Chrisnek, Davere mosolyogva barna hajú mókamesterünk. - Talán onnan kéne tudnod… hogy együtt töltöttétek az éjszakát?! Bemutatom neked Dr. MaryAnn Radens-t, aki ügyvéd. – mutatott Annie-re széles karmozdulatokkal jól mulatva Katie.
- Na, tessék! Miért nem mondtad, hogy ügyvéd vagy?
- Mert nem kérdezted. – zárta rövidre a témát Mary. Majd kellemesen elfogyasztották a reggelijüket.
- Ne haragudjatok, de nekem most mennem kell. Elhozom Dan-t a nagyiéktól. Délután átjövünk. Rendben lesz így, Katicám? – bizonytalanodott el Dave Kate-re nézve.
- Persze, hogy jó, de gyertek ebédre! Csinálok valami finomat Dany-nek. Mi a kedvence? – lelkesedett be Kathy.
- Bármit főzöl jó lesz, belőlünk ne csinálj gondot. És nagyon köszönjük a meghívást 12:30-ra itt leszünk. – köszönt el puszival David. Olyanok lehettek egy kívülálló szemével, mint régi házasok. Azt Kate is érezte, hogy ez nem csak egy kis kaland lesz, ez annál sokkal több.
- Mi is hamarosan indulunk, be kell mennünk előzetes adategyeztetésre a bíróság titkárságára, szerencsénk van, hogy a kapcsolatim révén ma is intézhetjük az ügyet, lévén, hogy vasárnap van. – jött le a lépcsőn MaryAnn, már teljesen átalakulva Dr. Radensszé.

Mary otthoni ruhája farmerral:

Kathy otthoni ruhája:

Dr. MaryAnn Radens, az ügyvéd ruhája:

Karácsonyi köszöntés!

Szeretettel az oldal szerkesztői:
Fly&Flanny

Egy kis kiegészítés, és a főszereplőink báli ruhája:

El szeretném kerülni az első résznél esetleg felmerülő félreértéseket. Fontos hogy a történetünk 2011. májusában kezdődik!!!!

Kathy rucija az alapítványi bálon:

Mary rucija az alapítványi bálon:

1. Fejezet

Jó olvasást mindenkinek! Várjuk a véleményeiteket!

Pusz: Flanny&Fly

1. Fejezet

Első megbízatás

Miután megkötötték a szerződést, a munka gőzerővel beindult. Minden olajozottan működött. A filmstúdió egyik társtulajdonosa a fiatalabb Fallen fivér, Leonard, szinte mindenben szabad kezet adott a lányoknak. A dátum, amiben megegyeztek: május 13-a lett, helyszín pedig Miami Beach. Volt ott a tengerparton a vállalatnak egy használaton kívüli stúdiója, ami remek lehetőségeket ígért a megrendezésre. Kate és Mary teljes egyetértésben dolgozott az előkészületeken.

 Egyetlen egy alkalomra emlékszem, amikor valamiben eltért a véleményük.
- Miért ragaszkodsz annyira a Bing biztonsági szolgálathoz? - vitatkozott még fél óra elteltével is Kate.
- Mert sokkal nagyobb tekintélyük és tapasztalatuk van, mint a Collins Brothers Security Team -nek? Te megnézted egyáltalán a munkatársaik életkori adatait?
- Csak annyi lenne a kifogásod ellenük, hogy korban hozzánk közelebb állnak, mint a nagyapánkhoz? Ezt te sem gondolhatod komolyan. - gúnyolódott Kate.
- Nem csak erről van szó...hanem drágábbak is mint a többiek! - makacskodott még mindig MaryAnn.
- Na, ez már tényleg nekem is sok, te is nagyon jól tudod, hogy még ha a kétszeresét kérnék is a mostani áruknak, akkor is beleférne a keretbe, és különben is tavaly Los Angelesben, azon a kisebb grillparty-n is ők voltak, és nem hibáztak. - mutatott rá a nyilván valóra Kathy.
- Oké, legyen, ahogy akarod. - adta meg magát végül lemondó sóhajjal Mers.- De figyelmeztetlek, ha valami probléma is lesz velük, tiéd minden felelősség.
- Igenis, parancsnok! - szalutált elégedett, széles mosollyal Kat.
- Én biztos vagyok benne, és garantálom, hogy nem lesz velük semmi baj.
- Ebben reménykedem én is. - mormolta az orra alatt Mary miközben papírjaival felszerelkezve kimasírozott az irodából. Mindig így tett, ha valami nézeteltérésük adódott Katie-vel. Ki ment a közeli parkba dolgozni, és mire visszaért addigra a rosszkedvét, mintha elfújták volna.
Rekord sebességgel telt az idő, és suhant el az előkészületekre rendelkezésre álló két hét. Mire főhőseink észbe kaptak már 13-a délután 4 óra volt, alig 3 óra, míg az első vendégek megérkezéséig. 
- Minden dolgozó megérkezett és munkába állt, az utolsó lampionok, és lámpák is a helyükön. – összegezte Mary, amikor nagy munka közepette találkoztak Kate-tel egy röpke megbeszélésre.
- Kathy, ugye a tortát nem felejtetted el elintézni a gyertyákkal? – kérdezett rá arra a dologra MaryAnn, ami legjobban aggasztotta Kate feladatai közül. Ismerte a barátnőjét és tudta, ha elragadja a hév, milyen szétszórt tud lenni.
- Marcsy, csak nem gondolod, hogy elfelejtem a kedvenc vámpírom születésnapját? Torta elintézve a 24 gyertyával! Ezen akár meg is sértődhetnék, de nem teszem! – dugta ki a nyelvét nevetve. - Minden előkészítve az ünnepi meglepetéshez! – újságolta elégedetten.
- 24-et mondtál? Mert akkor valami nagyon nem stimmel! Hány évesek is vagyunk mi, Kathy?
- 25, de hogy jön ez most ide?
- És melyik évben is születtünk?
- 1986. De még mindig nem nagyon értelek.
- És a vámpírod mikor is született?
- 1986. május 13-án! Atya Isten, egy gyertya hiányzik!!! – rohant el kétségbeesetten Kat.
- Csak leesett neki! – nevetett maga elé Mary.
Aztán nem is fecsegtek tovább mindenki ment a dolgára. Legközelebb már közvetlenül a bál előtt találkoztak csak az asszisztenseikkel együtt a maguknak kialakított kis irodahelyiségben. Ekkor már 18 körül járt az idő.
- Nincs más hátra, mint az „Utolsó ellenőrzés”! – lelkesedett fel Kat.
- Parkoló őrök, parkoló fiúk, biztonságiak, ruhatárosok, hosztesz lányok a helyükön. A zenekar hangol, a pincérek, szakácsok, és a kiegészítő személyzet tettre készen várja az utasításotokat a kezdésre. – sorolta a mappáját bújva Gabriella, Kate asszisztense.
- Rendben, akkor mindenki a helyére! Elégedett vagyok mindenki munkájával, csak így tovább! Köszönöm! – mondta el már jól megszokott végső beszédét Mers, aztán a segítők elhagyták az helyiséget magukra hagyva főnökeiket.
- Végre szusszanhatunk, egy kicsit mielőtt megérkeznek a vendégek. – rogyott le fáradtan a legközelebb lévő székre MaryAnn.
- MaryAnn Radens, csak nem gondolod, hogy kiskosztümben és fonott copfban fogod fogadni a fontosabbnál fontosabb vendégeket! Ez az első önálló megbízatásunk, és jó benyomást kell keltenünk az ügyfeleiben. Semmi ellenvetés, hívtam fodrászt és kozmetikust is, és mielőtt tiltakozni kezdenél én állom őket. – meg sem várva mit reagál barátnője belökte őt az öltöző helyiségbe, ahova már oda volt készítve mindkettőjük csodás báli ruhája minden kiegészítővel együtt. Szótlanul öltöztek egymás mellett, és Maryn is úrrá lett valami megmagyarázhatatlan izgalom. Alig bírtak nyugton egy helyben maradni, míg a mesterek a toalettjükön dolgoztak. Érezték, hogy ez nap sorsdöntő lehet az életükben.
- Kathy, Mary! Megérkezett a két cégtulajdonos a feleségeikkel! – szólt be a csukott ajtón keresztül kopogás után Emily, Mary asszisztense.
- Meg kell, hogy állapítsam, hogy még mindig remek az ízlésünk! Akkor kalandra fel! –csapta össze elégedetten a tenyerét Kat, vetettek még egy utolsó pillantást magukra az egész alakos tükörben és célba vették a vendégfogó bejáratot.
- Jó estét, hölgyeim! Önök ma is igazán gyönyörűek! – köszöntötte a lányokat bókkal és kézcsókokkal Leonard.
- Estét! Remélem nem az én pénzemen cicomázták ki így magukat. – vette oda mogorván az idősebb Fallen testvér, Oscar. A lányok ezt a válaszra sem méltatták. Akkor sem tették volna, ha Leonard ellenkezésképpen nem rázza olyan nagyon a fejét.
- Engedjék meg, hogy személyesen mi kísérjük Önöket az asztalukhoz! – vette fel a legelragadóbb diplomata mosolyát MaryAnn. A zenekar már játszott egy lágy dallamot, amikor beértek a terembe, és a legelőkelőbb asztalhoz vezették megbízójukat.
A vendégek lassan megérkeztek, mindenki elfoglalta a helyét, így kezdetét vette a           filmgyártó- és forgalmazó cég 11. Tavaszi Alapítványi Bálja! …  

- Atya Isten! Láttad ki jött meg? Ráadásul a feleségével van! Jaj! – kezdett el pánikolni Kathy, amikor meglátta az ajtón belépő nagy kedvencét, Robert Pattinson-t és párját Kristen Stewart-ot, majd az utánuk érkező teljes Twilight csapat magját.
- Menj oda, és kellően üdvözöld őket! – utasította nagy mosolyogva Mary barátnőjét.
- Mintha az olyan egyszerű lenne!- mormolta az orra alatt Kathy.

- Ugyan már, mi gond lehetne! Csak mond el a szokásos szöveget és kész!- bátorította barátnőjét Mary.

- És mi van ha elfelejtem, mit kell mondani?

- Jaj, ne butáskodj már! Gyerünk! Ne kéresd magad!- lökte meg Annie barátnőjét az érkezők felé. Kathy sosem szokott izgulni, most mégis úgy érezte magát, mint egy énekes, aki a színpadon elfelejti a szövegét. Lassan odaért rajongott sztárjához, majd miután vett egy mély lélegzetet, megszólította:

- Üdvözlöm önöket Mr. és Mrs. Pattinson! Kérem, kövessenek, megmutatom az asztalukat!- mondta a begyakorolt szöveget Kat.

- Ez nagyon kedves öntől Kathy!- válaszolta mosolyogva Robert. Kat arcán egy ezer wattos mosoly jelent meg, majd miután helyükre kísérte vendégeit, szaladt, hogy elújságolja a hírt legjobb barátnőjének.

- Képzeld tudta a nevem! El sem hiszem!

- Kathy, én igazán nem akarom letörni a földöntúli örömödet, de a neved rá van írva a névtábládra!- bökött Mary a barátnője ruháján lévő táblácskára, mire Katie egy kicsit elszontyolodott, de kedve azonnal visszatért, amint kezdetét vette az igazi buli. Miután sikerült meglepniük a HÍRES sztárt, a két barátnő is belevetette magát az őrült partyba. Mary épp megbízójukkal, Leonarddal táncolt, amikor egy elég illuminált állapotban lévő férfi közeledett feléjük kissé imbolyogva. Senki nem figyelt fel rá egészen addig, amíg meg nem ragadta Leonard vállát.

- Szóval ezért a nőcskéért kellett kirúgnia! A felesége tud róla, hogy egy cafka miatt bocsátott el?

- George, azt hiszem ezt már megbeszéltük! Nem Mary miatt lett kirúgva, hanem pont az miatt, ahogy most is kinéz!- próbálta lenyugtatni a férfit Leonard nem sok sikerrel.

- Szóval Marynek hívnak?- fordult most már a lány felé George. - Mit gondolsz, én is kaphatok a szolgáltatásaidból, ha kedvenc főnökömmel lerendezted az ügyet?

- Na, ebből elég volt! Azt hiszem jobb lesz, ha eltűnsz innét!- védte meg Maryt Leonard, és közben próbálta kirakni a férfit, aki nem hagyta magát. Ennek az lett a következménye, hogy egy hirtelen mozdulat során MaryAnn elesett, és feje hatalmasat koppant a padlón. Leonard ezek után kicsit erélyesebben lépett fel George-al szemben, amire már a biztonságiak, és a többi vendég is felfigyelt.

Két fiatalabb biztonsági őr ért oda hamarabb, és miután sikeresen szétszedték a két vitatkozó férfit, a fiatalabb utasítást adott.

- David, vidd ki innen!- mutatott a részeg férfira. Ő csak bólintott, majd karon ragadta George-ot és eltűnt vele a kijárat felé. Ekkor jelent meg Kathy, aki meglátva barátnőjét azonnal kétségbeesett.

- Jézusom Mary! Mi történt? Jól vagy?- kérdezte, az akkor már felsegített barátnőjét.

- Azt hiszem a legjobb lesz, ha leültetjük! Eléggé beverte a fejét!
 -Ne aggódjon Miss Flyer, nem lesz semmi gond!- mosolygott rá biztatóan a fiatal biztonsági.

- Igazán köszönöm Mr. Buthler!- olvasta le Fly a megmentő nevét.

- Azt hiszem egyedül is menni fog!- makacskodott Annie, de amikor megpróbált egyedül elindulni megszédült és visszapottyant megmentője karjaiba.

- Talán mégis csak jobb lesz, ha segítek!

- Talán igaza van Mr. Buthler!

- Szólítson csak Chrisnek!- mosolygott rá, majd felkapta az ölébe, és elindult vele egy csendesebb helyre.

- Rendben! Köszönöm Chris!- mosolygott vissza Mary.

Miután átjutottak a tömegen, Chris bevitte Maryt az alkalmi irodának kinevezett terembe, és leültette a székre. Pár perce csak bámultak egymásra, amikor az ajtó szinte kirobbant, majd Kathy lépett be rajta egy férfit húzva maga után.

- Mr. Facinelli maga mit keres itt?- kérdezte megdöbbenve MaryAnn.

- Mi az, hogy mit keres itt? Mégis csak szükséged van rá, hogy valaki megvizsgáljon!- válaszolt Kat, mire mindenki döbbenten nézett rá.

- Ugye tisztában vagy vele, hogy ő valójában nem orvos?- tette fel a legjobb kérdést Mers.

- Én próbáltam elmagyarázni neki, hogy ….- kezdte Peter, de Fly félbeszakította.

- Persze, hogy tudom, de valamit csak tanult ennyi idő alatt!

- Na jó! Nincs szükségem sem kijelölt orvosokra, sem valódiakra! Teljesen jól vagyok! Ha még egy kicsit itt maradok, akkor pár perc múlva kutya bajom se lesz. - tájékoztatta Ann az aggódó embereket, majd határozottan barátnőjére nézett. - Te pedig kísérd vissza Mr. Facinellit a helyére, és nyugtasd meg az embereket!

- Rendben! Ön is jön Mr. Buthler?- fordult Katie Chris felé.

- Azt hiszem én itt maradok, hátha kell valami segítség!- mondta Chris, majd mosolyogva Maryre nézett. Ez a mosoly természetesen Kathynek is feltűnt, így gyorsan kivonultak a szobából, magára hagyva a két fiatalt.

Mary és Christopher beszélgettek egy darabig, de egy idő után úgy gondolták, hogy vissza kéne térniük a bulira, és folytatni a munkát. Látszott rajtuk, hogy nem szívesen szakadnak el egymástól, de kötelesség az első. Miután kiléptek a szobából, mindkettejük elfoglalta saját helyét, de Mary így sem úszta meg a faggatást.

- Na mi volt?- kérdezte legjobb barátnője.

- Hogy-hogy mi volt?

- Jaj, ne tedd itt nekem az ártatlant! Tudom, hogy bejön neked!

- Igen, tényleg helyes, de a munkatársam!- mondta Annie, és kissé el is komorult.

- Ugyan már! Meddig lesz a munkatársad? Még vagy három óráig!- nézett a nem létező órájára Kat.- De te tudod! Én azért megismerkedek az idősebb Buthler testvérrel!- mosolygott tovább. Mary elgondolkozott barátnője szavain, és érezte, hogy ez egy nem lejátszott meccs. Mégis félt. Félt új kapcsolatot kezdeni, és megbízni akárkiben is. Aztán észrevette barátnőjét, amint épp a táncparkett felé húzza Chris bátyját, és egyszeriben megfeledkezett a félelmeiről, és csak mosolygott.

A buli nem tartott már sokáig, így miután mindenki elindult hazafelé, a lányok dolga már csak a takarítás lerendezése. Erre persze meg voltak a megfelelő emberek, de szerették az elejétől a végéig befejezni a megbízatást. De nem kerülte el a figyelmüket az ajtóban álló két férfi.

- Hát ti? A túlóráért nem fizetünk!- mosolygott Davidre Kat.

- Igazából arra gondoltunk, hogy egy késői vacsora, vagy inkább reggeli még belefér az időnkbe!- nézett Dave vissza a fiatal lányra.

- Hát nem is tudom! Még elég sok elintézni valónk van!- tiltakozott Mers, amire Chris egy lemondó sóhajjal reagált.

- Ne légy már ünneprontó Randy! A takarítók nélkülünk is boldogulnak!- nézett kiskutya szemekkel Katie.

- Na jó!- egyezett bele Marcsy, mire Chris arcán hatalmas mosoly jelent meg.

- De nekem van egy jobb ötletem! Mi lenne, ha hozzánk mennénk, és én főznék valamit?!- vetette fel az ötletet Fly. A fiúk beleegyezően bólogattak, majd elindultak a parkoló felé, ahol ismét földbegyökerezett a két fiú lába.

- Ez a ti kocsitok?- kérdezte meghökkenve Chris.

- Igen a miénk! Az enyém az a fekete Volvo, Katié pedig az Opel!- mutatott a kocsikra Mers.

A srácok még egy darabig döbbent arcot vágtak, majd miután sikerült felfogniuk a látottakat, immár négyesben indultak el az Ocean Drive 22 felé...

Prológus

Nehéz másfél év van főhőseink mögött. Főleg MaryAnn Radens szamára nem volt egyszerű, de szerencsére családja, és legjobb barátja, Kate Flyer a munkában és a magánéletben is mellette állt.
            Kate és Mary már kiskorúk óta, szinte össze vannak nőve, mivel a két család is szoros kapcsolatot ápol generációk óta. Florida két legtehetősebb családjának gyermekeiként látták meg a napvilágot. Mary mindig visszafogott és reális gondolkodású lány volt, Kate pedig szöges ellentéte, az örök álmodozó. Radens-ék középső gyermeke Mary, bátyjával, Lucas-szal ellentétben mégsem akarta egész életét a család építőipari vállalatánál dolgozva tölteni. Nagy álma volt mindig is a saját lában megélni, ezért az ügyvédi pályát választotta, míg barátnője az egyetemen protokoll-és rendezvényszervezést tanult, végül aztán MaryAnn második szaka is ez lett, és minden nyarat legnagyobb örömére Los Angelesben töltötte Kate-tel együtt gyakornok, asszisztensként szeretett nagybátyja, John Happy Dreams nevű rendezvényszervező cégénél. Mind a két lány imádta csinálni, és nagyon inspirálta őket, amikor együtt dolgozhattak. Ez a nagybácsi figyelmét sem kerülte el, és amikor hosszú betegség után meghalt végrendeletében unokahúgára hagyta az egész Happy Dreams céglánc hatalmas birodalmát. Csak pár kikötése volt, Kate-tet vegye maga mellé, és hogy a régi alkalmazottakat ne tegye azonnal utcára. De ez a tett nem is vallott volna Maryre.
            Másfél év kellett, hogy rendbe tegyék a kósza papírokat, a félbe hagyott cég ügyeket intézzék. Nem volt könnyű vállalkozás, de lányok ne futamodtak meg a kihívások elől, nem olyan fából faragták egyikkőjüket sem.
            Napokban meg is lett a sok munka gyümölcse, megkapták első önálló megbízatásukat a neves Summit filmforgalmazó vállalattól. . .

Hello mindenki!

Mint látható, új blogot nyitottunk!
Ezen a blogon a Happy Dreams című, saját ötlet alapján készülő történet lesz olvasható!
Azt ugyan még nem tudjuk, hogy frisseket milyen gyakran tudunk hozni, de úgy gondoltuk mégis neki kezdünk, és majd meglátjuk hogy alakul!
Reméljük ez a történet is sok olvasót csábít majd az oldalra!
Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek érdekében!


Flanny & Fly